home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9404
/
NOV312.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-24
|
25KB
|
420 lines
@VNovell NetWare 3.12@N
@VNewWare.CD-ROM@N
A Novell NetWare 3.11 az egyik legelterjedtebb hálózati
operációs rendszer a PC piacon, ennek ellenére tartalmaz
néhány bosszantó hibát is. A 3.12-be azonban nemcsak a
javítás, hanem néhány más apróság is belekerült.
A Novell 3.11 egyik legszembetûnôbb hibája a Printer Server
programnál volt. Szinte minden NetWare 3.11-et használónak
meggyûlt vele a baja. A probléma leggyakrabban úgy
jelentkezett, hogy egyszerûen csak abbamaradt a nyomtatás,
de a File Server futott tovább. A másik tipikus jelenség a
File Server lefagyása volt. Az elsô esetben a felhasználó
leállíthatta a servert, majd újraindíthatta, a másodikban
csupán az újraindításról kellett gondoskodni. A
tapasztaltabb rendszerfelügyelôk külön Printer Servert
állítottak fel, így lefagyás esetén nem kellett a File
Servert is újraindítani. Ez viszonylag egyszerûen
megoldható probléma.
A másik meglepô hibát azonban már a nagyobb hálózatok
esetén csak nagy odafigyeléssel lehetett elhárítani.
Amennyiben különbözô verziószámú DOS munkaállomások
csatlakoztak a rendszerre, a hálózat kiszámíthatatlan
hibákat produkált. Ez egyes helyeken egyenes összefüggésben
állt az elôbb említett Printer Server mûködôképességével,
máshol néhány felhasználó egyszerûen ""leszakadt" a
serverrôl. A 3.12-esben a DOS verzióhoz igazodó NET3, NET4,
NET5 shellek helyett egy NETX található, ami használható a
3.x-tôl kezdve a 6.0-ig. A program lekérdezi a használt
operációs rendszer verziószámát, és ennek megfelelôen
alkalmazkodik ahhoz.
Sajnos a NETX az újabb kiadású 6.2-es DOS-hoz nem
használható. A Walton Kft. szakembereitôl kértünk szakmai
segítséget: mit tegyünk, ha a legújabb Microsoft DOS-t
használjuk. Megnyugtattak, hogy a SETVER-rel minden további
nélkül használhatjuk a csomagban kapott NETX.COM-ot, de az
olyan rendszereknél, ahol vegyesen használnak 6.0-ást és
6.2-est, gondok léphetnek fel a login script használatánál.
Sok esetben ugyanis a külsô DOS-parancsokat a server
winchesterén tárolják el úgy, hogy a különbözô verziójú
operációs rendszerek parancsai külön alkönyvtárakban
helyezkednek el. Az alkönyvtárak nevei a login scriptben
visszaadott DOS verziószámhoz igazodnak. A bejelentkezés
során minden felhasználó részére automatikusan megtörténik
az ideális MAP-elés. Ha azonban a serverrel lépünk a
hálózatba, a 6.2-es DOS esetén a 6.0-ás alkönyvtárat kapjuk
meg. Ilyen esetben a külsô parancsok használatakor
megkapjuk azt a bizonyos ""Incorrect DOS version!"
hibaüzenetet. A hiba kiküszöbölésére a Walton Kft. egy
másik NETX-et biztosított számunkra, ami már felismeri az
újabb operációs rendszert.
@VNMENU -- új menükezelô@N
A 3.12-es NetWare új menükezelôt tartalmaz. A régi
memóriaigénye hatalmas volt, ezért néhány esetben nem is
lehetett alkalmazni. Az új programok indításakor mindössze
41 Kbyte-ot foglal le a konvencionális memóriából, de egy
kapcsoló használatával elérhetô, hogy ez az igény nullára
csökkenjen. Ez a lehetôség kifejezetten elônyös a rezidens
programok indításánál, ugyanis ha egy shellbôl (jelen
esetben az NMENU-bôl) indítunk memóriában maradó programot,
akkor a program számára lefoglalandó memóriaterület a shell
által lefoglalt mögé kerül. Ha a shellbôl kilépünk, a shell
memóriaterülete felszabadul ugyan, de fizikailag elkülönül
a rezidens program mögötti szabad helytôl -- a memória
szétaprózódik. Ilyenkor fordulhat elô az, hogy elegendô
szabad hely van a tárban, mégis kevés memóriára panaszkodik
valamelyik alkalmazásunk.
A RAM kapacitás optimálisabb kihasználása érdekében az
NMENU a régi MENU-höz képest új koncepciót támogat. A
menüket ugyanúgy szövegfile-ban kell leírni, de azt
használat elôtt le kell fordítani. A forrásfile .SRC
kiterjesztéssel kell rendelkezzen, a lefordított pedig
.DAT-tal. Minden menüfile egy fômenüt, és választhatóan
almenüket tartalmaz -- egy file-ban legfeljebb 255 almenüt
lehet elhelyezni. A menü jelen esetben egy ablakot jelent,
amiben listaszerûen helyezkednek el a menüpontok.
Egy-egy ITEM (menüpont) vegyesen tartalmazhat
programindítást, almenü vagy másik menüfile-meghívást,
illetve billentyûzetinputot. Az alkalmazások indítása
egyszerû feladat, csupán az EXEC utasítást, valamint a
végrehajtandó file nevét kell megadni. A menüpont
kiválasztásakor a parancssort végrehajtja a menükezelô.
Opciók is segítenek abban, hogy ez a funkció minél
használhatóbb legyen. Néhány opciót a menüpont definíciója
során kell megadni, a többit az EXEC parancs után. Ha az
ITEM parancs után kapcsos zárójelben megadjuk a BATCH
opciót, az program végrehajtása elôtt a menükezelô teljesen
kisöpri magát a memóriából. Ezzel mintegy 41 Kbyte-nyi
memóriát nyerhetünk. A CHDIR hatására pedig a parancs
végrehajtása után abba az alkönyvtárba ugrik vissza,
ahonnan a menüt indítottuk. Sajnos ez az opció csak akkor
mûködik tökéletesen, ha nem használjuk a BATCH kapcsolót.
Ha ugyanis a menüprogram nincs a memóriában és az aktuális
könyvtár megváltozott, az alkalmazás kilépésekor nem tudja
visszatölteni önmagát a tárba. Ilyenkor csak abban az
esetben hívja be magát újra, ha visszalépünk a kiindulási
könyvtárba.
Persze néha nemcsak teljes képernyôs alkalmazásokat
futtatunk, hanem kisebb segédprogramokat is. Ezek legtöbbje
hamar lefut, a képernyôre kiírt üzeneteit pedig azért nem
tudjuk elolvasni, mert azokat a menükezelô a saját
képernyôjével felülírja. Szintén az ITEM után kell
elhelyezni a PAUSE kapcsolót, aminek hatására a program
befejezése után csak egy gomb nyomása után töltôdik be újra
a menü.
Bár van még egy opció, a SHOW, amely a végrehajtandó
parancssort írja ki a képernyôre, de ennél érdekesebbek az
EXEC után megadható kapcsolók. Ha egy programnevet adunk
meg, azt azonnal végrehajtja, azonban batch file esetén
CALL kapcsolót is kell használnunk. Az NMENU ugyanis a
gyorsaság érdekében a programokat anélkül indítja el, hogy
meghívná a COMMAND.COM-ot -- nem úgy, mint például a Norton
Commander. Egy parancsfile-t persze ilyen módon nem lehet
futtatni, ezért a parancsfeldolgozót, a COMMAND.COM-ot is
el kell indítani. Az NMENU a biztonság érdekében nem engedi
kilépni a felhasználókat a menübôl, ugyanis ha nem tud
kilépni, még véletlenül sem tud kárt okozni. Ha a kilépésre
mégis szükség van, azt külön menüpontban definiálni kell.
Erre három kapcsoló létezik. A DOS opció kiengedi a
felhasználót a DOS-ba, de az EXIT paranccsal bármikor
visszatérhet a menübe. Az EXIT kapcsolóval a menübôl
véglegesen, a LOGOUT-tal pedig nemcsak a menübôl, de a
hálózatból is ki lehet lépni.
Egy almenüt SHOW paranccsal lehet behívni. Az almenü helyét
automatikusan határozza meg a menükezelô, mindig néhány
karakterrel jobbra helyezi el az elôzô menühöz képest.
Ugyanez a helyzet a LOAD paranccsal behívott másik
menüfile-lal is. A menüfile-ban lévô fômenü ugyanúgy
jelenik meg, mint egy közönséges almenü -- ha abból [Esc
gomb megnyomásával kilépünk, az ôt hívó menübe jutunk
vissza. Itt kell megjegyeznem, hogy nem lehet közvetlenül
egy másik menüfile tetszôleges almenüjét meghívni. Én ezt
hiányosságnak tartom, bár az is igaz, hogy szándékosan nem
egy bonyolult magasszintû nyelv elemeire támaszkodik -- így
legalább egyszerû használni. Másik észrevételem szintén
programozói agyam siralma: ha egy ""A" almenübôl egy olyan
""B" almenüt lehet meghívni, amelybôl meg lehet hívni az
""A" almenüt, akkor elôfordulhat, hogy elôször az ""A"
menübôl meghívják a ""B"-t, majd a ""B"-bôl újra az ""A"-t.
Az lenne a logikus, hogy a már amúgyis képernyôn lévô ""A"
menüre kerüljön vissza a kurzor, ehelyett egy újabb ablak
jelenik meg. Folytatva az egymásba hívásokat a megjelenô
menük halmozódnak a képernyôn egészen addig, amíg meg nem
jelenik a ""155: You have too many menus" (túl sok menüd
van) szövegû hibaüzenet.
@VInstallálás CD-ROM-ról@N
A NetWare 3.12-est a Novell kétféle csomagolásban árusítja.
Az egyik hagyományosnak tekinthetô: benne floppy lemezek és
könyvekbe kötött dokumentáció található. A másik viszont az
újonnan divatba jött CD-ROM-ot tartalmazza. Ezt a
változatot közvetlenül a CD-ROM-ról kell installálni, ami a
floppys megoldásnál lényegesen kényelmesebb, hiszen a
rendszerfile-ok másolásakor nem kell lemezeket cserélgetni.
A telepítéshez azonban szükség van a DOS-os CD-ROM-meghajtó
programokra, azokat a CONFIG.SYS-ben, illetve az
AUTOEXEC.BAT-ban megfelelôen el kell helyezni. Ezután a
CD-ROM-ot mint hagyományos meghajtót használja az install
program, ezért mindegy, hogy a telepítéshez használt
meghajtó SCSI vagy AT-BUS-os felületû.
A rendszer installálása szinte teljesen azonos a 3.11-es
verzióéval, kivéve az újdonságokat (Electro Text, Virtual
Loadable Modul, Macintosht használók stb...). ùjdonságot
csak az In-Place Ugrade Utility jelent, amit a Novell
elsôként 3.12 és a 4.0 rendszereiben alkalmazott. A
segédprogrammal lehetôvé válik, hogy a serveren levô
file-okat az upgrade-elés során ne kelljen mozgatnunk,
ezáltal kiküszöböli azt a problémát, hogy egy másik
serverre legyen szükség az áttéréshez. A program tartalmaz
memóriaellenôrzést is, így mielôtt megkezdenénk az
áttérést, meggyôzôdhetünk arról, vajon van-e elég memóriánk
a teljes upgrade-hez.
@VElectro Text@N
A CD-ROM változatú csomag nyomtatott formában csupán az
installáláshoz szükséges kézikönyvet tartalmazza, a többi
mind a CD-ROM-on található meg, elektronikus formában.
Használatához egy segédprogramot adnak, ami kizárólag
Windows alatt hajlandó mûködni. Használat elôtt az Electro
Textet installálni kell, aminek két módja van. Az egyik,
amikor az Electro Textet a helyi vagy a hálózati meghajtóra
másoljuk át, és onnan futtatjuk. A másik (az egyszerûbb),
hogy a dokumentációt a CD-ROM-on hagyjuk, és onnan
olvasgatjuk. Ez utóbbi megoldás helytakarékos, és nem kell
az installálással kínlódni, de van egy nagy hátránya: egy
winchester nagyságrendekkel gyorsabb, mint a hagyományos
CD-ROM olvasó.
Akármelyik megoldást is választjuk, nem kerülhetjük el a
program futásához szükséges ET.INI file szerkesztését.
Szerencsére ez nem túl bonyolult feladat, csupán a file-ban
szereplô hat-hét elérési útvonal meghajtóazonosítóját kell
lecserélni a megfelelôre. Ezután természetesen a Windowsban
létre kell hozni egy ikont, ami a dokumentációkezelô
programra mutat.
A program könnyedén mûködtethetô, még a laikusok is percek
alatt elsajátíthatják a kezelését. Az indítás után az
operációs rendszerek dokumentációi ""sorakoznak" a
képernyôn. Azért csak idézôjelben sorakoznak, mert ez csak
abban az esetben lehetséges, ha az Elektro Textet
winchesterrôl használjuk és persze nemcsak a 3.12 könyveit
másoljuk fel, hanem például a 4.01-ét is. A megfelelô
dokumentáció kiválasztása után jónéhány könyv ikonja
jelenik meg a képernyôn. A képernyô gyakorlatilag egy
polcot jelent, amin az igazi könyvformátumú dokumentáció
található -- a felhasználónak ugyanúgy ""le kell vennie a
polcról" a megfelelô könyvet, mintha azt normál esetben
tenné meg. Ez tényleg nem rossz koncepció azok számára,
akik vegyesen használják a hagyományos és az elektromos
leírást, mivel mindkét formátumban betûrôl betûre ugyanott
helyezkednek el a fejezetek. A könyv tartalmát grafikus
képernyôn, Windows betûtípussal jeleníti meg a program.
Szerintem ez nem túl szerencsés, hiszen nehezebb így
olvasni a betûk mérete és típusa miatt, mintha hagyományos
szöveges képernyôn vagy nyomtatott formában tennénk meg.
Mentségére szolgáljon, hogy a betûk méretét körülbelül
négyszeresére fel lehet nagyítani (bár ebben az esetben túl
sokat kell görgetni a képernyôt).
A könyvablakban alapértelmezésben található egy fejezetcím
ablak is, ami a könyv fejezeteit tartalmazza. Ha egy
fejezetre rákattintunk az egérrel, a szövegablakban a
program a megfelelô helyre pozicionál. A fejezetablakban a
fejezeteket ki lehet nyitni, így további alfejezeteket,
azokat tovább bontva pedig bekezdéseket kapunk. Meggyôzô
volt a keresés sebessége. Ha egy fejezetre, alfejezetre
vagy bekezdésre rámutattam az egérrel, szinte azonnal
megjelent a hozzá tartozó szöveg. Egy keveset csak a
dokumentáció, illetve az egyes könyvek betöltésekor kell
várni, de ez sem volt több néhány másodpercnél, amikor a
CD-ROM-ról olvastam.
Sajnos az Electro Text sem teljesen hibátlan. Néhány apróbb
hibát lehet felfedezni a fejezetek keresgélésénél és a
könyvben lévô kereszthivatkozások körül. Ritkán elôfordul,
hogy egy-egy fejezetre rámutatva nem történik meg a kívánt
pozicionálás, vagy éppen egy másik fejezet jelenik meg. A
fejezetcímeket tartalamazó ablak görgetésével a hiba
megszûnik, a következô kattintásnál már sikerrel jár.
Érdekesebb -- és detektálhatóbb -- az a hiba, amit a
kereszthivatkozásoknál tapasztaltam. A szövegben bármely
hivatkozásnál a zölddel megjelölt részre kattintva az a
szövegrész jelenik meg, amire a hivatkozás vonatkozik. Az
eredeti szöveghez -- igazi Hypertexthez méltón -- egy
gombnyomással vissza lehet térni, azonban ha egyszer
visszatértünk már korábban valamely hivatkozásról, akkor a
mostani visszatérés alkalmával a korábbi hivatkozásra ugrik
el nem pedig az eredeti szövegre. ùjabb visszalépésnél az
azelôtti hivatkozásra ugrik, és így tovább. Hiba még, hogy
ha egy másik könyvben található a hivatkozás szövege,
visszatérés helyett a másik könyv elejére ugrik. Találtam
olyan utalásokat is, amelyekhez a 4.0-ás rendszer könyvei
kellettek volna.
Az elektronikus könyvnek számos elônye van. Elsô helyen
szerepel a kis helyigény. A fél könyvespocnyi dokumentáció
ezúttal egy CD lemezen elfér. Azonkívül gyorsan lehet
szavakra kerestetni a programmal. További elônye a
hagyományos könyvvel szemben, hogy hálózaton keresztül
egyszerre többen is olvashatják. Viszont két érv a
hagyományos könyv mellett szól. A CD-t sokkal nehezebben
olvashatom el például a villamoson, de ha otthon nincs
multimédia gépem, haza sem vihetem. A másik elôny
egészségügyi szempont. A könyv még mindig kevésbé rongálja
a szemet, mint a számítógép képernyôje. Nem mindegy, hogy
50 vagy 70 évesen vakulunk meg.
@VCDROM.NLM -- CD-ROM-meghajtó a serverben@N
A 3.12-höz adnak néhány olyan NLM programot is, ami a
korábbi verzióban nem található meg. Többek között ilyen a
CD-ROM meghajtásához szükséges CDROM.NLM is. Ez a modul
szolgál a serverben elhelyezett CD-ROM-ok meghajtására.
Tudni kell azonban, hogy csak SCSI felületû olvasó
használható erre a célra, és még ekkor is ezen a modulon
kívül további háromra van szükség. A modulok betöltési
sorrendje a következô: ASPITRAN.NLM, SCSI meghajtó modulja
(például AHA1540.NLM), ASPICD.NLM és végül a CDROM.NLM. A
modulok elindítása után a CD-ROM-okat CD paranccsal
kezelhetjük, még a mountolást is @KCD MOUNT x@N formátumban
kell megadni. A CD parancsok listája a CD HELP-pel kérhetô
le.
A szokásos MOUNT-on és DISMOUNT-on kívül még van néhány
parancs a CD meghajtók és a mountolt lemezek kötetnevének
lekérdezésére és a lemez fôkönyvtárának megtekintésére.
Fontos tudni, hogy a CDROM.NLM kizárólag az ISO 9660-as
szabvánnyal felírt lemezekkel boldogul, ellenkezô esetben
hibás lemezforátumot reklamál. Fontos lehet azonban az is,
hogy minimális memóriával (4 Mbyte) rendelkezô serveren nem
használhatók azok a CD lemezek, amelyeken rengeteg file
található.
Érdekes problémaként merül fel az a kérdés, hogy vajon mi
történik a CD cseréje során. A logikára hagyatkozva elsô
megfontolásból a DISMOUNT és a MOUNT parancsokra gondolunk,
hiszen a lemez kivétele elôtt inaktív állapotba kell
helyezni a meghajtót, majd az új behelyezése után újra
aktívvá kell tenni. Jómagam is gyorsabban cselekedtem, mint
ahogy azt szabad lett volna. A mûvelet elvégezte után
kíváncsian tekintettem bele az új CD lemez tartalmába, és
meglepôdve tapasztaltam, hogy csak öt file-t látok rajta.
Elôször valami tréfára gondoltam, majd a dokumentáció
elolvasása ébresztett rá, hogy a csere elôtt egy CD CHANGE
parancsot kell kiadni. Ekkor a DISMOUNT és a MOUNT
automatikusan végrehajtódik, és az új lemez tartalma is
elérhetô lesz. A server ugyanis a mountolás során a
CD-ROM-on található alkönyvtárakról és file-okról készít
egy listát. Ha ezt a csere során nem írjuk felül, hibásan
kezeli le az újonnan behelyezett lemezt. Az persze más
kérdés, hogy a MOUNT során miért nem történik meg mindez.
A próbák során a helytelen cserélgetések alkalmával olyan
hibák is elôfordultak, hogy egy CD-ROM-ot órákon keresztül
akart beolvasni. A mûveletbôl nem tudtam semmilyen módon
kilépni. Ezen csak a lemez kivétele segített, ugyanis a
mûvelet így olvasási hibával félbeszakadt.
@VNéhány új NLM@N
Néhány új modult is tartalmaz az új verzió. A KEYB.NLM a
DOS-os KEYB program serveren futtatható változata. A modul
betöltése után a konzol billentyûzete a paraméterként
megadott nemzeti kiosztás szerintire vált át. Egyenlôre
csak angol, francia, német, olasz és spanyol kiosztást
lehet választani.
A felhasználókat a kilépés után a server NOT-LOGGED-IN
bejegyzéssel tartja nyilván. Ez tulajdonképpen csak
szépséghiba a NetWare részérôl, hiszen ha a felhasználó
ugyanazon a munkahelyen újra bejelentkezik, akkor a
""NOT-LOGGED-IN" bejegyzés helyett ismét a bejelentkezô
neve fog szerepelni. Ha az üzemeltetést mégis zavarják ezek
a bejegyzések, azokat kézzel törölni kell. A 3.12-ben
viszont az NLICLEAR.NLM modul betöltésével periodikusan
törlôdnek ezek a bejegyzések. Paraméterként a periódus
idôtartama vagy a nem kívánt bejegyzések száma is
megadható. îgy ha ezen bejegyzések száma eléri a
megadottat, akkor automatikusan törli azokat.
A NetWare Loadable Modulok (NLM) kompatibilitása érdekében
két programot ad a Novell. A NUT.NLM a 3.11-el való
kompatibilitást biztosítja (például 3.11 Monitor esetén),
az NWSNUT.NLM pedig a 4.0-val valót.
@VÉrdemes áttérni?@N
A kérdés bonyolultabb annál, hogy egy szóval meg lehessen
válaszolni. Aki 3.11-et használ, vegye fontolóra, hogy az
új verzió már tartalmazza azokat a javításokat, amelyek a
korábbi verzióban problémát okozhatnak. Számos új
kiegészítése kényelmesebbé teheti a mindennapi munkát, és
az sem elhanyagolható szempont, hogy a 3.12 kezelését
tekintve ugyanaz, mintha 3.11 elôtt ülnénk. Akinek 3.11-nél
régebbi hálózata van, annak mindenképp javasolt az áttérés,
és mivel 3.11-et már nem gyárt a Novell, marad a 3.12 --
vagy a 4.01.
A CD-ROM kezelésén és az Electro Texten lehet még
finomítani. Aki teheti, vegyen CD-ROM-os változatot, hogy
könnyebben upgrade-elhessen, és vegyen hozzá könyv
formátumú dokumentációt is. Aki ezt nem engedheti meg
magának, döntsön belátása szerint -- vagy a könnyebb
installáció, vagy a hagyományos dokumentáció.
Egy dologban azonban teljesen biztos vagyok: aki áttért már
a 4.01-re, annak nem érdemes ""downgrade"-elnie a 3.12-re.
@KRudnai Tamás@N
@<9404\NOV1.GIF>Az Electro Textben elôször a dokumentációt kell kiválasztani...@N
@<9404\NOV2.GIF>... azután azt a könyvet, amit el akarunk olvasni@N
@<9404\NOV10.GIF>A CD-ROM kezeléséhez számos drivert be kell tölteni még a CDROM.NLM elôtt...@N
@<9404\NOV11.GIF>... utána viszont rendelkezésre állnak a CD parancsok@N
@<9404\NOV3.GIF>Az Electro Textben külön ablakban láthatjuk a szöveget és a gyors lapozáshoz@N
@<9404\NOV3.GIF>használható fejezetcímeket@N
@<9404\NOV4.GIF>A betûket fel lehet nagyítani@N
@<9404\NOV5.GIF>A szavak kereséséhez szógyûjtemény áll rendelkezésre@N
@<9404\NOV6.GIF>Egyszerre több könyvet is lehet lapozgatni, mint a valódi könyveknél@N
@<9404\NOV7.GIF>A képeket külön ablakban nézhetjük meg@N
@<9404\NOV8.GIF>Már az alap driverkészlet is számos hardvergyártó termékeinek meghajtóit tartalmazza@N
@<9404\NOV9.GIF>Az INSTALL.NLM szinte ugyanaz, mint amit a 3.11-ben már megszoktunk@N
@<9404\NOV12.GIF>A 3.12 installálása vagy upgradeje egy tapasztalt rendszergazda számára szinte gyerekjáték@N